Quadcopter építési alapok – 4.rész – Propellerek

Amikor egy gép alkatrészlistáját összeírják, felsorolják, a propellerek beszerzését az emberek valahogy mindig legutoljára említik. A költségvetésbe általában bele sem számolják, hiszen az egy garnitúra légcsavar ára a komplett gép árához viszonyítva elenyésző, de nem árt nem elfelejteni, hogy összességében elég tetemes mennyiségű pénzt fogunk ezekre "filléres" dolgokra költeni.

Az, hogy a költségvetésből általában kimarad, az csak egy dolog, a másik dolog viszont, hogy sokan a gép tervezésekor sem fordítanak rá figyelmet.
"Milyen motort, milyen ESC-t vegyek" ezek a leggyakoribb kérdések, a légcsavarok kérdését minden kezdő pilóta másodlagosnak tartja, pedig nem az. Mégpedig nagyon nem.

A propeller a hajtáslánc részét képezi, és pontosan ugyanolyan fontos tényező tud lenni, mint a többi alkatrész, és itt most nem arról beszélek, hogy "mert ugye prop nélkül nem repül", hanem arról, hogy a felhasználni kívánt légcsavartól nagyban függ az, hogy milyen szabályzókat kell tegyünk a gépünkre és hogy milyen C értékű akkut vásároljunk hozzá.

A légcsavarok kiválasztásába legalább annyira bele lehet bonyolódni, sőt, talán még jobban, mint abba a kérdésbe, hogy milyen motort, vagy milyen szabályzót vegyünk. Amikor propellert választunk, általában az alábbi adatokat látjuk az alkatrész specifikációjában:

1, hossz - inchben megadva
2, emelkedés - ami a tollak dőlésszögére utal, (értelemszerűen minél nagyobb a szám, annál meredekebb)
3, tollak száma (már amennyiben 3 tollú, a két tollú propoknál ezt nem tüntetik fel
4, anyaga - általában nylon, carbon, nylon-carbon, üvegszál-nylon,
5, furatméret és hogy tartozik-e hozzá valamilyen átalakító
6, esetleg profil, pl bullnose

Tehát adatunk van bőven, és a furatméret kivételével mindegyik tényező befolyásolja is propellerünk teljesítményét.
Az alapszabály a kiválasztásnál általában az, hogy a nagyobb emelkedésű és hosszabb propok nagyobb és nyomatékosabb motorokon használatosak, amíg a kisebb, alacsonyabb emelkedésűeket a nagyobb fordulatszámú motorokon alkalmazhatjuk jó hatásfokkal, de a helyzet ennél kicsit bonyolultabb és ez a téma sem teljesen fekete vagy fehér, mivel minden motor más karakterisztikával rendelkezik, így részletekbe ne is menjünk bele, mert akkor könnyen kialakul a kezdő pilóta fejében az őskáosz.
A leginkább kézenfekvő dolog, hogy megnézünk teszteket, melyik prop, milyen motorral, milyen felhajtóerőt produkál, milyen fogyasztás mellett és aszerint döntünk, amit már mások kikísérleteztek, majd a későbbiekben magunk kísérletezünk, de ehhez már nem árt némi tapasztalat.

Persze ugye itt is felmerül a kérdés, hogy ha már elhatároztam, hogy pl 5x4,5-ös propokat fogok használni, akkor vajon milyet válasszak?
Nos, ez a kérdés erősen pénztárcafüggő, de vajon megéri-e spórolni?
Amint azt már a cikk elején említettem, elég tetemes mennyiségű pénzt fogunk légcsavarra költeni, mivel ez fogyóeszköz a racer világban.
Minél jobban repülsz, általában annál meredekebb helyzetekbe mész bele, próbálsz mindig a határon repülni és ennek az eredménye az, hogy amikor már nem azért töröd a propokat, mert kezdő vagy, akkor majd azért, mert már haladó.
Tehát kézenfekvő lenne, hogy a lehető legtartósabb anyagú légcsavart válasszuk, ami általában a karbon. A karbon kellően merev, egy garnitúra 5x3-as karbon prop nagyon sokáig jó, ugyanakkor az ilyen nagyon merev és tartós légcsavarnak is vannak hátulütői.
Az egyik, hogy pont a merevsége miatt rengeteg rezgést átvisz a gépre, amit a vezérlők nem mindig díjaznak, ugyanezen okból a HD felvételeink válhatnak értékelhetetlenné a jello effekt miatt. A másik dolog, hogy amikor a gépünk zuhan, vagy ütközik, akkor az által, hogy a propellerünk kemény és nem törik el, az ütközés energiáját nem nyeli el, nem tompítja a propeller hajlékonysága, így az egész gyönyörűen átadódik a motorunk tengelyének, ami ezt ferdüléssel hálálja meg, és aminek következtében motorunk viszonylag gyorsan használhatatlanná válhat.
Érdemes tehát venni egy halom nylon vagy valamilyen kompozit propellert és azzal repkedni, és a törött propokra úgy gondolni, hogy ez egy jó dolog, mert most sem a motorom ment tönkre.

Ahogy így írom a cikket, egyre több gondolatot szeretnék leírni, de mivel a cikksorozat pont arról szólna, hogy megkönnyítsük a dolgotokat a gép megépítésében anélkül, hogy összezavarnánk olyan dolgokkal, amelyekre később úgyis rájöttök.
Így záró gondolatként csak egy tapasztalatot írnék le:
Egy garnitúra kiváló minőségű garnitúra HQ prop kerül kb 5.5 dollárba. Egy gyengébb minőségű noname prop esetében 2-3 dollárt kell kiadnunk egy szettért, ugyanakkor amíg HQ-ból elhasználtam 1 szettet, addig egy noname esetén elmegy 5-6 szett is akár.
Ez nem feltétlenül azért van, mert a HQ annyival tartósabb (persze nyilván tartósabb), hanem azért, mert HQ prop használata esetén a gép úgy reagál, ahogyan elvárod tőle. Ha gázt adsz, a gép azonnal reagál, a prop nem "rugózik" be annyira, mint egy olcsó, nagyon hajlékony és egyben törékeny nylon esetén. Arról már nem is beszélve, amikor a hirhedt 6x3-as műanyag gemfan propellerek nagy fordulatszám és terhelés esetén a levegőben képesek törni, mindenféle külső behatás nélkül.